Ugye mindenkinek megvan az a jelenet (tetszőleges bankrablós-kasszafúrós filmből), ahol a "mackós" finom, hosszú ujjakkal és nagy beleérzéssel, nagyon lassan tekeri a számzár tárcsáját, miközben fonendoszkóppal hallgatja, amikor végre kattan.
(opcionálisan krétával jegyzetel, még opcionálisabban víz alatt:-)
Nyilván dramaturgiai szempontok vezérlik a rendezőt, amikor a hős a széftörésnél eleve a zárral kezdi (amelyik persze kivétel nélkül tekerős mechanikus), ahelyett, hogy szép békésen szétvágnák az oldalát, ott ugyanis többnyire a lemez is vékonyabb. Jó esetben:-).
Pedig van ennél jóval gyakrabban használt zártípus, nem is egy...
Meglepő módon a kulcsos zárról, másfelől (XXI. sz., ugye) az elektromos- nyomógombos van szó. Persze, utóbbi drágább, cserébe vagy tízszer bonyolultabb (mármint kasszafúró szemszögből). Kezelni meg egyszerűbb - valamit valamiért.
Tapasztalat mondatja, hogy az ügyfelek utálják a "balra x, jobbra y, megint balra z, majd középre" tekeréses módszert (az alkalmazottaikról ne is beszéljünk). Partnerünk, a BOVAS állandó jellegű munkáinak nagy része az ilyen módon "végleg" bezárt széfek kinyitásából áll.
Szóval típus szerint a zárak háromfélék:
- kulcsos
- mechanikus számzár (tárcsás)
- elektromos számzár (nyomógombos)
Legközelebb az irattárolók jönnek...
